A húsvét az egyik legkedveltebb tavaszi, keresztény ünnep, amelyet világszerte ünnepelnek. Minden régiónak megvannak a maga hagyományai. Az ünnepi díszítésekről, a családi és baráti összejövetelekről és természetesen a finom ételekről is ismert. De vajon mi a húsvét eredete?
Az emberek már az ókorban is ünnepelték a tavasz érkezését és a természet újjászületését. A kereszténység megjelenése után ezeket a szimbólumokat és hagyományokat beillesztették az új ünnepbe, így alakultak ki a húsvéti ünnephez tartozó szokások.
Mikor van húsvét?
Húsvét a mozgó egyházi ünnepek közé tartozik. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első teliholdat követő első vasárnapon tartják, ami március 22. és április 25. közé esik.
2024-ben:
- március 29. – Nagypéntek, munkaszüneti nap
- március 30. – Nagyszombat
- március 31. – Húsvét vasárnap, munkaszüneti nap
- április 1. – Húsvét hétfő, munkaszüneti nap
Húsvét ünnepe – Vallási háttere
A keresztények számára a húsvét, Jézus kereszthalála utáni feltámadásának ünnepe. A Biblia Újszövetsége szerint az esemény harmad nappal azután történt, hogy a rómaiak keresztre feszítették Jézust. Húsvétot megelőzi a 40 napos böjti időszak, ima és áldozás időszaka, ami a nagyhéttel zárul.
A nagy hét virágvasárnappal kezdődik (Jézus bevonulása Jeruzsálembe). Nagycsütörtök (Jézus utolsó vacsorájának ünneplése 12 apostolával), nagypéntek (Jézus keresztre feszítése) és nagyszombat alkotja a nagyhét második felét. Ezt követi Húsvétvasárnap Jézus feltámadásának napja, ezen a napon vehetnek ismét húst magukhoz a hívők.. Húsvéthétfő pedig már inkább a népszokásokról nevezetes.
A húsvét a remény, az új élet és a megújulás jele. Ez az időszak arra is alkalmas lehet, hogy elgondolkodjunk saját lelki fejlődésünkön.
A nyúl és a húsvéti tojás szimbóluma
Az ősi pogány Eostre vagy Ostara nevű ünnepet Európában tavasszal ünnepelték. A modern angol Easter ebből a szóból ered. Ostara pogánykori germán istennő, akit gyakran ábrázolnak nyulakkal, galambokkal. A. tavaszi napéjegyenlõség ünnepe kapcsolódik hozzá. A nyúl és a tojás mint a termékenység és az új élet szimbóluma jelenik meg ehhez az ünnephez kapcsolódva .
Húsvéti ünnepi szokások
Miért a nyúl hozza a tojást ?
Erről eltérő legendák keringenek. Egyik szerint Ostara meg akart menteni egy madarat, ezért nyúllá változtatta, de nem sikerült a teljesen az átalakulás és így a nyuszi tojást rakott.
A korai keresztények ezeket a szokásokat beépítették az ünnepbe. A tojást a feltámadás jelképének, az üres héjat pedig Jézus sírjának szimbólumává tették. A legenda szerint Jézus vére cseppent a keresztfáról, egy előtte imádkozó nő, tojásos kosarára. A festett tojás piros színe a lehulló vért jelképezi. A vallásos magyarázaton túl, a piros szín, a női termékenység szimbóluma is.
A húsvéti tojásvadászat hagyománya több száz évre nyúlik vissza. A szokás feltehetően Németországból ered. Az idő múlásával ez a szokás elterjedt Európában végül a 19. században a német bevándorlókkal Észak-Amerikába is eljutott. Ma már jellemzően a gyerek számára inkább húsvéti csokit, ajándékokat rejtenek el a kertben, házban.
Húsvéti tojásfestés és locsolkodás hagyománya
Húsvéthétfőn a fiú gyerekek, legények, férfiak hajnaltól kezdve járják – gyakran csoportosan.- a környékbeli házakat, utaznak a rokonokhoz és vízzel, vagy kölnivel locsolják a női családtagokat, ismerős lányokat, asszonyokat. A locsolkodás előtt locsolóverset mondanak, a locsolásért cserébe hímes tojást, festett tojást, vagy manapság csokitojást kapnak ajándékba. Locsolkodás után, általában megvendégelik a legényeket, étellel, itallal kínálják őket.
Hollókőn ma is részt vehetünk egy hagyományt örző Húsvéti locsolkodáson.
A régi szokás, mikor még vödör vízzel locsolták a lányokat a legények, mára sokat szelídült. Leginkább egy-két fújás parfüm vette át a víz helyét. A fiú gyerekek lelkesen gyűjtögetik a sok-sok csokit a locsolásért, a kislányok meg gondosan készülnek és festik a szebbnél szebb tojásokat. A fiatal felnőttek kötében viszont egyre inkább háttérbe szorul ez a szokás, pláne, hogy a hölgyek egy része se nyitott már a locsolkodásra..
Húsvéti ételek
A színes tavaszi, húsvéti dekorációval díszített ünnepi asztalról általában nem hiányozhat a húsvéti sonka, a torma, húsvéti tojás, sóskalács és a friss tavaszi zöldségek sokasága. Húsvéti Sütemények, bejglik, vendégváró finomságok, sültek, töltött káposzta készül a családi körben, vendégek fogadásában eltöltött ünnepen.
Húsvéti programok
Sokan a családi látogatások mellett, egyre inkább keresik a tartalmas egyéb programokat, a kikapcsolódást, a kirándulási lehetőségeket. Minden korosztály számára remek programokat kínálnak országszerte, érdemes időben tájékozódni. Például. a Fővárosi Állat-és Növénykert családi programokkal, nyuszisimogatóval várja a gyereket, vagy csodás hagyományőrző programokon vehetünk részt a szentendrei Skanzenben is.
Húsvétkor legyen akár szó egyházi programokról, vagy húsvéti tojáskeresésről a gyerekekkel, locsolkodásról, egy finom ebédről a családdal, esetleg egy nyugodt napról a barátokkal – ez az ünnep remek alkalom arra, hogy együtt legyünk azokkal, akiket szeretünk.
Hollókő is remek családi rendezvénysorozattal várja a látogatókat.
